A balatoni nyaralásunk egyik napja a kirándulásé volt. A cél Balatonlelle és Balatonboglár.
Balatonlellén indult a nap, illetve nem is annyira indult, hiszen már dél volt mire odaértünk, pedig nem messziről érkeztünk... A parton lófráltunk egyet, hattyúkat csodáltunk, aztán ebédelni célzottan a Nádfedeles Halsütőbe mentünk. Már tavaly kipróbáltuk és isteni volt a harcsapaprikás. Négy felnőtt és három gyerek alkotta az éhes családot, így a halat kevésbé kedvelő nagypapa babgulyást kapott, a gyerekek pedig spagettit, illetve gyerekmenüt. Hozzáteszem, hogy a két kisebbik az én halamat dézsmálta, annyira ízlett nekik a sült hekk. Ízletes volt a halászlé is, és a harcsapaprikás újfent jól sikerült. Ami nekem külön tetszik a helyben, hogy amikor leadod az ablaknál a rendelést, akkor megkérdezik a keresztnevedet, Így lehetséges, hogy egyszer csak kiabálják a neved és hozzáteszik, hogy kész a halászlé, meg a többi finomság. Először furcsa érzés, de ezzel is egy kicsit ismerősnek érzed ott magad.
Az ebéd után céloztuk meg a balatonboglári Gömbkilátót. Tavaly már a felújított kilátóról csodálhattuk a kilátást, idén azonban már nemcsak a kilátó miatt mentünk oda, hanem a nemrég megnyitott kalandpark miatt. Először a bobozást próbáltuk ki. Javukra írható, hogy aránylag sok kocsi van, tehát kocsira nem kell várni, a sort a csúszni vágyó emberek adják, de megy a sor elég pörgősen. A második körnél már ismerősként üdvözli az indító ember a bobozókat. Egyetlen negatívum, hogy a bobozásnál, automata által készített fénykép előhívása elég rossz minőségű, mivel a kép kellős közepén van egy fehér csík. Reklamálásomra válaszképpen csak annyit mondtak az eladólánykák, hogy sajnálják, a mintaképen is lehet látni, hogy ilyet tudnak adni és adnak egy keretet kárpótlásképpen. Na mindegy, az élmény azért jó volt.
A bobozás után következett a kötélpálya. Ez nagyon izgalmasnak tűnt, lehetett gyerek és felnőtt pályára jegyet venni, amit életkor, illetve magasság szerint mértek. A nagyobbik gyerkőcöm benevezett a gyerekpályára, az unokahúgom már a felnőttpályán brillírozott.
Mindketten először voltak ilyen kötélpályán, és nagyon jól teljesítettek. Indulás előtt megkapták a kiképzést a hevederek használatáról és egyéb praktikus dolgokról, aztán önállóan mehettek. Lehetett 1 és 2 órás jegyet váltani, de nekik az 1 órás jegy is elég volt így elsőre. Abban is jól elfáradtak és kiizzadtak. A falmászásra már nem is maradt erejük... Közben a kisebbikem a kötélpálya melletti játszótéren szórakozott, na meg persze a nagyokat kereste, merre járnak a kötelek között. A nagyszülők és én pedig jól szórakoztunk, milyen bátrak és ügyesek a gyerkőcök, meg persze fagyiztunk és üdítőt ittunk a bobpálya feletti büfében. Igényes helyet alakítottak ki, biztosan visszamegyünk még. Este 7 órakor indultunk haza nagy élményekkel és jól elfáradva.
